Publikációk

A kutatásalapú földrajztanítás hatékonyságvizsgálata

SZERZŐ(K):

Csíkos Csaba
Szőllősy László
Kádár Anett
Pirkhoffer Ervin
Farsang Andrea

Absztrakt

Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertan Kutatócsoport által kifejlesztett tananyagok gyakorlati beválásának értékelésére hatékonyságvizsgálatot terveztünk. Az empirikus eredmények a konferencia idejére lesznek elérhetők, így az alábbiakban a kísérleti elrendezésről és a mérőeszközökről számolunk be. Kutatásunk a neveléstudományokban ma legelterjedtebb kvázikísérleti elrendezést követi, azaz a fejlesztő kísérleti megvalósítására vállalkozó intézmények (kísérleti osztályok) mellett az elő- és utómérést megvalósító intézmények (kontroll osztályok) vesznek részt a vizsgálatban.

Az előmérésben részt vevő tanulók (N = 264), akik négy magyarországi város hét intézményében tanulnak, papír-ceruza kérdőívet és tudástesztet töltöttek ki. A kérdőív a földrajzzal és más tárgyakkal kapcsolatos attitűdöt, a földrajzórai események gyakoriságára és a földrajztanár módszereire vonatkozó intenzitásskálákat tartalmazott. A kérdőív befejező része a tanulók földrajztanulásra vonatkozó meggyőződéseit vizsgálta ötfokú Likertskálán. A földrajz tantárgy iránti attitűd adatait Chrappán (2017) és Csíkos (2013) adataival tudjuk összevetni. Az előmérés tesztfeladatai nyíltvégű feladatok voltak Magyarország földrajzát feldolgozó feladatokkal.

Az első tudásmérő feladat településekre vonatkozó verbális ismereteket, a második térképen felismerendő tájakat, a harmadik pedig következtetéses gondolkodással megoldható forráselemzést tartalmazott. Az előmérés földrajztesztje hivatott a kísérleti és kontroll csoportok azonos kiindulás szintjének empirikus igazolását lehetővé tenni. Az utómérésben használt földrajzteszt magában foglalja az előteszt feladatait, lehetővé téve a kísérleti és kontrollcsoport külön-külön vett fejlődési tendenciáinak pontos mérését, és további feladatok kaptak benne helyet, amelyek tartalmi szempontból a kutatásalapú földrajztanuláshoz köthetők, formai szempontból pedig a forráselemzés módszerét használják. Eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy empirikus eredményekkel megerősített ajánlást tegyünk az iskolai gyakorlat számára a földrajztanulás iránti attitűd és a földrajztanulás növelésére egyszerre alkalmas módszer hatásvizsgálatával.

Megjelent: Varga Aranka; Andl Helga; Molnár-Kovács Zsófia (szerk.) Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet: XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia. Pécs, Magyarország: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet (2019) 618 p. pp. 240-240., 1 p.

Link a letöthető változathoz

Vissza a listához