A Magyar Tudományos Akadémia 2021-ben indította a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programját, amely az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának (2016-2020) folytatása. Ennek a programnak a célja a magyar közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozását segítő, tág értelemben vett neveléstudományi kutatások támogatása. Kutatócsoportunk dr. Farsang Andrea vezetésével sikerrel pályázott, és a jelenlegi kutatási szakaszban hagyományos és online földrajz tankönyvek és oktatási segédanyagok fejlesztését és hatékonyságának vizsgálatát végezzük szemkövető eszközzel.
A kutatócsoport tagjai a földrajz tanárképzést folytató felsőoktatási intézmények közül három tudományegyetem (SZTE, DE, PTE) földrajz szakmódszertanosai és informatikusai, a berlini Humboldt Egyetem Földrajz Intézetének kutató professzora, az SZTE Pszichológiai Intézet munkatársa, az Oktatási Hivatal földrajz tananyagfejlesztésért felelős munkatársa, valamint számos szegedi, pécsi, kiskunhalasi és debreceni általános és középiskola földrajztanára.
A kutatócsoport vezetője, dr. Farsang Andrea elismert szaktudományi munkássága mellett a szakmódszertani kutatások és fejlesztések egyik vezető személye Magyarországon, számos publikációja és a témában készült három könyve is a tanárképzés megújításának az alapja. Kutatócsoportunk fő célkitűzése, hogy földrajz tankönyvek (hagyományos és online), valamint oktatási segédanyagok hatékonyságát vizsgáljuk szemkövető eszközök segítségével (Eye Tracker) segítségével, majd az eredmények alapján fejlesztési javaslatokat állítsunk össze. Kísérleti jelleggel történik egy virtuális valóságtér fejlesztése is.
Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Földtudományi Intézet
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító és Óvónőképző Kar
ÖPTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola
Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Hódmezővásárhely
Eszterházy Károly Egyetem, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tartalomfejlesztési Igazgatóság
A projekt vezetője:
Dr. habil. Farsang Andrea, SZTE egyetemi tanár
A földrajztanítás gyakorlata sokszor a megszokott tartalmi, módszertani sémákon alapul. Egyaránt igaz ez a már több éve, évtizede tanító és a friss diplomával rendelkező, a közoktatásban dolgozó földrajz szakos kollégákra is. Természetes, hogy a tanárjelöltek az egyetemen tanultakon kívül az általános és középiskolai tanulói élményeikre, tapasztalataikra, tanár-mintáikra is alapoznak, amikor elkezdik földrajztanári pályafutásukat. Ugyanakkor évek óta érzékelhető, hogy a tartalmi, tantervi változások, a digitális taneszközök térhódítása, valamint a tudással kapcsolatos, a társadalmi igények változása (hogy csak néhányat említsünk a külső kényszerítő körülmények közül) új kihívások elé állítják a közoktatásban dolgozó kollégákat, és a jövő földrajztanárait. Napjainkban a lexikális ismeretek túlsúlya helyett a gyakorlati életben is alkalmazható földrajzi ismeretek készség szintű elsajátítása vált hangsúlyossá, és ezzel párhuzamosan egyre erőteljesebb az igény a közoktatásban dolgozó földrajztanárok módszertani kultúrájának megújulására is.
Földrajzoktatásunkban alapvető módszertani megújulásra, szemléletváltásra van tehát szükség. „A leszűkült időkereteket figyelembe véve a földrajztanítás csak akkor lehet sikeres és eredményes, ha másként, más szemléletmód alapján és más módszerek előtérbe helyezésével valósul meg, mint a korábbi időszakban.” – írja Ütőné Visy J. (2000). Ezen megállapítás további nehézségre hívja fel a figyelmet: ellentmondás feszül a lecsökkent óraszám, s a között a tény között, hogy a hatékony, tartós ismeret elsajátítást, tartós emléknyomot eredményező módszerek a leginkább időigényesek. A gyakorló földrajztanárok szenvednek a tananyag bősége és a szűk időkeretek által okozott feszültségtől. Ennek következtében a különböző oktatási módszerek alkalmazása tekintetében jellemző, hogy az alacsony motivációs szintű, de ugyanakkor kisebb időigényű ún. frontális módszerek a leginkább alkalmazottak. Ennek oka a tanítandó tananyag mennyisége és a rendelkezésre álló idő között feszülő ellentmondásban keresendő. A nagy motivációs szintű, időigényes, de ugyanakkor hatékonyabb, az ismeret elsajátításon túl képesség és készség fejlesztésre is alkalmas módszerek használata rendkívül csekély.
E kihívásokhoz kell megtalálnunk a leghatékonyabb módszertani eljárásokat. Arra pl. nem lesz lehetőség, hogy a hagyományos részletességgel és tematikával a kontinensek valamennyi jelentősebb országát, vagy éppen Magyarország valamennyi tájegységét, városát megismerjék a diákok. Csupán arra van mód, hogy a szaktanárok a jellemző tipikus természeti és társadalmi-gazdasági jelenségekkel foglalkozzanak, éppen ezért ki kell alakítani a tanulókban a modellekben való gondolkodás képességét. Fel kell hagyni azokkal a hagyományos elvekkel, hogy mindenről és azonos részletességgel tanítsunk, s fel kell vállalni azon felelősséget, hogy a tankönyvi tartalmi túlkínálat következtében szelektáljunk. Ez esetben változatossá tehetők óráink egy nagyobb motivációs szintű, tartós ismereteket nyújtó módszertani fogással, vagy esetenként élményszerűbbé tehetők az aktuális történéseknek megfelelő – tankönyvben nem szereplő – ismeretanyaggal.
Fő célunk egy probléma orientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés révén a földrajz oktatás módszertani megújításának segítése. További céljaink:
A földrajztudomány hidat képez a természet- és társadalomtudományok között, hiszen egyaránt vizsgálja a földrajzi környezet természeti (földtani, vízrajzi, talajtani, éghajlattani, biogeográfiai) és társadalmi (demográfiai, településhálózat gazdasági) adottságait is. A földrajz korszerű szemléletű módszerei között tehát kitüntetett kell, hogy legyen a földrajzi környezet természeti és társadalmi elemei közötti kölcsönhatások integrált szemléletű oktatásának módszertana. A földrajz tantárgy oktatása során tehát hangsúlyos szerepet kellene kapjon a (főként a természet- és társadalom földrajzi témakörök közötti) belső koncentráció. Hiányoznak azonban azon oktatási segédeszközök, melyek készen tálalják a tanárok számára azon terület specifikus probléma felvetéseket, s a megoldásukhoz használható segédeszközöket, melyekkel e fenti célok elérhetők lennének, s a földrajzórákon a gondolkodtató, probléma orientált oktatás megvalósítható. E cél eléréséhez a legalkalmasabbak a probléma és gyakorlat orientált tanítást előtérbe helyező módszerek, úgymint a projekt munka, a csoport munka, a vita stb. A természet- és társadalomföldrajzi folyamatok közötti kapcsolatok elemzés mellett a szülőföld hazaszeretetre nevelésre, a szülőföld megismerésére különösen fontos, ezért helyeztük kutatásunk és eszközfejlesztésünk középpontjába Magyarország földrajzát elemző témakörök probléma orientált kidolgozását.
Magyarország földrajza olyan témaköröket jeleníthet meg amelyeken keresztül a természeti és társadalmi tényezők együttesét, kölcsönhatását egy-egy területi egységen belül vizsgálhatjuk.
Magyarország földrajzát korábban leíró, enciklopédikus jelleggel oktatták, esetenként egyes régiók, megyék városok földrajzi jellemzőinek katalogizálásával foglalkoztak. Napjainkban a földrajz, azon belül a Magyarország földrajzának oktatása új kihívásokkal néz szembe. A társadalom részéről egyre markánsabban fogalmazódik meg az igény, hogy a földrajz tantárgy a mindennapi életben is alkalmazható, praktikus tudást jelenítsen meg, és ne csupán a quiz vetélkedők résztvevői kamatoztathassák a földrajzórán szerzett ismereteket.
A regionális földrajzi ismeretek oktatása különösen nagy kihívás elé állítja a tantervek, tankönyvek íróit és a földrajz szakos kollégákat. A regionális földrajz integrált jellegénél fogva alkalmas kell(ene) legyen a földrajzi környezet társadalmi és természeti elemei közti bonyolult kölcsönhatások, ok-okozati összefüggések bemutatására. Úgy véljük, a problémaközpontú tanulás gondolatkörének és módszertanának középpontba állításával megtalálhatjuk azokat az innovatív módszereket, amelyek a regionális földrajz, s ezen belül hazánk földrajzának tartalmi megújulása mellett az oktatás metodikájának gyakorlatát is képes átalakítani, frissíteni.
A természet- és társadalomföldrajzi ismereteket integráló, a problémák felismerésére, illetve megoldására, kreatív gondolkodásra nevelő Magyarország földrajzának oktatás fontos eszközei lehetnek a terepi környezetben zajló foglalkozások. A személyes tapasztalás, a földrajzi problémák tájban történő felfedezésének öröme, a természeti és társadalmi tényezők konkrét környezetben megfigyelhető összekapcsolódásának vizsgálata (és ezzel az adott tájra jellemző specifikumok középpontba helyezése), illetve a terepi foglalkozás keretében történő feladatmegoldás nagyban hozzájárulhat a fent ismertetett oktatási célok eléréséhez.
A fejlesztendő oktatási segédeszközök olyan a 8-13. évfolyamok számára alkalmazható, Magyarország egyes kis/közép tájainak, városainak földrajzát feldolgozó tanulói segédanyagok, ill. tanári kézikönyv tervezet és részlet elkészítése, melyek a tanárok számára lehetővé teszik Magyarország általuk kiválasztott részleteinek probléma centrikus feldolgozását, s mintául szolgálnak más tananyag részek hasonló módszertani megközelítésére.
Az egyes tájakat, ill. városokat feldolgozó munkalapok azonos terjedelemmel és felépítésüket tekintve azonos elvek szerint készülnek.
Az elvrendszer néhány sarokpontja a következő:
1. Kevés un. informatív, leíró, tankönyvi szöveg alkalmazása.
2. A tájak időbeli változásának megfigyelését, elemzését lehetővé tevő különböző korú, azonos méretarányú térképek beépítése.
3. Az adott táj aktuális természeti vagy társadalmi problémájának felvázolása, kapcsolódó gondolkodtató feladatok megadása, a megoldási alternatívákhoz adatsorok, forrásszövegek, grafikonok, térképvázlatok, képek stb. (változatos információforrások) megjelenítése (pl. Duna-Tisza köze, klímaváltozással összefüggő talajvízcsökkenés hatásai természetre, társadalomra).
4. QR kódokkal kiegészítő linkek, interaktív Internetes feladatlapok információk közlése.
5. A tanárokat segítő, a közölt forrásokat különböző arányban és sorrendben feldolgozó megoldásjavaslatok közlése.
6. A tanári példányban járulékos, kiegészítő információk elhelyezése, módszertani ajánlások közlése.
SZTE
GEOINFORMATIKAI,
TERMÉSZET- ÉS
KÖRNYEZETFÖLDRAJZI TANSZÉK
6722 Szeged
Egyetem u. 2-6.
Vonalas: +36 62 544 194
Mobil: +36 30 349 39 48
