Publikációk

A szegedi középiskolások országhatár-képzete Magyarország délkeleti határáról

SZERZŐ(K):

Balázs Brigitta
Biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, PhD hallgató
Farsang Andrea
Egyetemi docens

Bevezetés

Az országok, a társadalmak, az etnikai csoportok határ menti területeinek, „találkozási vonalainak” vizsgálata Magyarországon a rendszerváltást követően került a különböző diszciplínák kutatási előterébe (BORDÁS A. – SZOLÁR É. 2011). Megállapítható, hogy az országhatárok elválasztó összekötő szerepének a változásával, a jövőbeli schengeni övezet kibővítésének lehetőségével és a formálódó társadalmi-gazdasági együttműködések következtében napjainkban egyre inkább aktuálissá válik az országhatár menti területek kellő ismerete.

A Nemzeti alaptanterv (2012) is kihangsúlyozza annak megerősítését, miszerint a Földünk−környezetünk műveltségi terület feladata többek között az, hogy diákjainkat megismertesse a Föld természeti-társadalmi adottságaival, „az ott élő emberek életével, különös tekintettel Magyarország és a Kárpát-medence viszonyaira” (NAT 2012, 10773. o.). Annál is inkább, mivel LAKOTÁR K. (2012) szerint az integrációs folyamatok velejárója, hogy „napjainkban határokat átívelő, új térdimenziókban mozgunk, mely […] az emberektől különböző terekben, térnagyságokban, rétegződésekben való gondolkodást kíván, pl. országhoz, kontinenshez, régióhoz való tartozás tudatosulását” (LAKOTÁR K. 2012, 10. o.). Mivel a gazdasági-politikai irányvonalak többszintű térértelmezést várnak el az egyéntől, az intézményes képzés feladata egyrészt a hazai és távoli tájak mellett a szomszédos országok (határterületek) megfelelő tartalmú és minőségű oktatása, fejlesztése. E mellett a földrajz tantárgy szerepet kap a tanulók térszemléletének, az új térkategóriák értelmezésének, a tér érzékelésének fejlesztésében és tájékozódási rendszerének felépítésében is. Így a tanulók megfelelő földrajzi, térképi, topográfiai ismeretei fokozatosan hozzájárulnak a reális térlátás elsajátításához, térbeli vonatkozási szintek értelmezéséhez
(FARSANG A. – JÓRI J. 1999; LAKOTÁR K. 2012).

A határ menti területek kutatása – nagy népszerűségének köszönhetően – külön tudományterület a térkutatások tárgykörében (BARANYI B. 2004). Felmérésünk szempontjából kiemelendő LAKOTÁR K. (2012) vizsgálata, aki felmérte, hogy vajon milyen Magyarországkép él a határainkon túl, azok közelében élő magyar diákokban. Ugyanakkor a diákok közvetlenül az országhatárokkal kapcsolatos térérzékelésének felmérésével Magyarország és a környező hét ország kapcsán – tudomásunk szerint – eddig még nem foglalkoztak átfogóan, bár felmerült a vizsgálatokban a határközeliség módosító szerepének mentális képekben való megjelenése (KISS J. – BAJMÓCY P. 1996; LAKOTÁR K. 2011).

Előtanulmányunk célja, hogy megvizsgálja Magyarország délkeleti államhatárának, vagyis a magyar-román és a magyar-szerb határnak a szegedi középiskolás diákok mentális tereiben való megjelenését. A térképeken ábrázolt határokon kívül ugyanis minden egyes emberben létezik egy mentális határkép is. Ez a szubjektíven létrejött mentális térkép a világban való eligazodásunk alapja, segítője, amely tartalmazza az intézményes és informális oktatási keretek között elsajátított objektív elemeket is.

A szegedi középiskolások magyar-szerb és magyar-román határ menti területeinek mentális térképét két kérdés mentén vizsgáltuk: (1) Milyenek a szegedi középiskolások déli határterületekre vonatkozó topográfiai, mentális ismeretei? (2) Mennyiben járul hozzá a topográfiai tudáshoz és a mentális kép alakulásához a rendszeres térképhasználat, a földrajz tárgyi tudás (érdemjegy) és a határközeliség? Ezen kérdések megvalászolására célunk volt egy olyan mérési módszer kifejlesztése, amely alkalmas arra, hogy felszínre hozzuk a mentális határképeket.

A tanulmány első részében a kutatáshoz szorosan kapcsolódó fogalmakat és elméleti megközelítéseket ismertetjük, a második részben pedig bemutatjuk az alkalmazott módszereket. A harmadik részben a kutatási kérdések megválaszolására térünk ki a térérzékelést vizsgáló feladatokon keresztül. Végül röviden összegezzük kutatásunk eredményeit.

 

Megjelenés: Földrajzi Közlemények 2016. 140. 3. pp. 258–269.

Link a letöthető változathoz

Vissza a listához